Miért lesz előbb-utóbb elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése? Mikor valósulhat meg legközelebb Magyarországon ez a kellemetlen intézkedés? Hogyan áll a kérdéshez a többi európai ország? Most választ kaphatsz ezekre a kérdésekre.
Az Európai Unió minden tagállamától elvárja a nyugdíjrendszerének közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát. Egyszerűbben mondva: minden tagállamnak választ kell adnia arra, hogyan kezeli most és a jövőben a radikális mértékben növekvő létszámú időskorú népesség, azaz a nyugdíjak finanszírozásának problémáját. Így az sem meglepő, hogy a magyar kormánynak azzal kapcsolatban is kellett vállalásokat tennie az Unió felé, hogy az úgynevezett helyreállítási terv keretében megreformálja a hazai nyugdíjrendszert. Ebben a cikkben a nyugdíjkorhatár emelésének vagy nem emelésének kérdését tekintjük át, kis nemzetközi kitekintéssel.
Mi a fő probléma Magyarországon?
Röviden annyi, hogy stagnáló vagy csökkenő létszámú járulékfizetők (azaz munkavállalók) befizetéseiből kell finanszírozni a stabilan növekvő létszámú és átlagosan egyre hosszabb ideig élő nyugdíjjogosultak számára a nyugdíjakat. A magyar helyzet speciális vonása, hogy az MNB adatai szerint a magyar nyugdíjasok bevételeinek mintegy 90%-a az állami nyugdíjból származik, tehát túlságosan is csak egy lábon állunk a nyugdíjak esetében! Mindössze 3-4%-ot tesz ki a kiegészítő lehetőségek súlya (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ). Ezzel szemben az OECD-országok esetében csak átlagosan 58% az állami nyugdíj súlya, míg 18% a kiegészítő pilléreké (vállalati nyugdíj, stb.) Ezért nálunk különösen fontos, hogy az államnak megalapozott válaszai, teljesíthető tervei legyenek a problémára.
Az Európai Bizottság szakembere szerint a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8%-ának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12%-a fölé emelkednek, és ez hosszútávon magas fenntarthatósági kockázatokat jelez. Magyarán kérdéses, hogy hogyan és miből fogja a magyar társadalombiztosítás tartósan fedezni a nyugdíjkiadásokat.
Mit vállalt a kormány a nyugdíjreform tekintetében?
- Egy független nemzetközi szakértőgárda jelentést készít a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat készít.
- Ennek figyelembevételével a kormány a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatcsomagot dolgoz ki, amit részletes hatásvizsgálat és törvényalkotási javaslat követ.
- A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépésének határideje 2025. március 31.
A nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségek problémájának kezelése mellett olyan konkrét szakpolitikai javaslatok kidolgozása a cél, melyek a munkával töltött életszakasz hosszának növelését ösztönzik. Ilyen lehet a tényleges nyugdíjkorhatár emelése és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálása, valamint a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötése.
Jó tudni
A tényleges nyugdíjkorhatár itthon a Nők40 korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége miatt értelmezendő. Ez azt jelenti, hogy hiába 65 év mindkét nem számára a törvényes nyugdíjkorhatár, az arra jogosulttá váló nők tipikusan a 61-62. életévük környékén kérik kedvezményes nyugdíjazásukat.
Mit jelent a „törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötése”?
Ma Magyarországon mindenki, aki 1956. december 31. után született, egységesen a 65. születésnapján válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra. (A korábban születettek lépcsőzetes emelkedés révén a 62. és a 65. életévük között váltak jogosulttá.) Kivétel ez alól a Nők40 korkedvezmény.
A 65 éves nyugdíjkorhatárunkkal jelenleg az EU középmezőnyében vagyunk, hiszen 12 tagállamban ma ennél alacsonyabb ez a küszöb. Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban és Romániában csak a hölgyekre vonatkozik alacsonyabb korhatár, míg a Balti államokban, Csehországban, Finnországban, Bulgáriában, Máltán és persze Franciaországban mindkét nem korábban vonulhat nyugdíjba. (A közelmúltban lezajlott súlyos franciaországi tüntetések oka az volt, hogy a francia kormány a jelenlegi 62 évről 64 évre emeli a korhatárt 2030-ig.)
